Senki sem érezheti, ha szeretem
Megint a rossz útra léptem
Száz közül megismerem
Megint a szívemre hallgatok
Mikor csődöt mond az eszem
Milyen egy átkozott nyár volt
Ilyenből egy is elég
Mondanom illene valami szépet
De mindjárt indul a gép
Holnap már mindent bánok
Kerestek majd, de nem találtok
Holnap már úton leszek
Aludj csak, én fel nem ébresztelek
Senki sem tudja az igazi nevem
Senki sem érezheti, ha szeretem
Elmondanám, mennyit érsz
De egyetlen élet oly kevés...
Megint a rossz útra léptem
Te tudtad, hogy megteszem
Ami fontos, úgy ér véget
Hogy észre sem veszem
Wednesday, June 29, 2005
Monday, June 13, 2005
Életfelfogás
Dolgozz, mintha a pénz nem érdekelne.
Szeress, mint kit soha nem bántottak.
Táncolj, mint mikor senki sem lát.
Szeress, mint kit soha nem bántottak.
Táncolj, mint mikor senki sem lát.
Gilgames
Olvasgatom a Gilgames eposzt. S nem mindennapi izgalmakra leltem benne.
Gilgames, Uruk királya erőtől duzzadó kétharmad isten - mivel egyharmadban ember. A szüzeket nem engedi az ifjakhoz, viszont uralkodása alatt virágzik a város.
Az istenekhez fohászkodó emberek kérése meghallgattatik. Létrehozzák Enkidu-t, akit agyagból gyúrtak, majd miután az egyik isten ráköpött az agyagbábura, az életre kelt. Enkidu a vadak társa volt. Teste tetőtől talpig szőrős, viszont haja nőiesen hullámos és göndör. Az állatokkal együtt ette a füvet, az állatokkal együtt járt a pusztákon a forráshoz.
Aztán a puszta egyik pásztora megelégelte, hogy Enkidu szétszaggatta a hálókat és betemette a csapdákat. Apja tanácsára panaszra indult Gilgameshez.
Gilgames bölcs is volt. Egy szent kurtizánt megbízott azzal, hogy amint Enkidu-t a forrásnál meglátja, tárja szét tunikáját, mutassa meg a szégyellnivalókat és izzítsa be Enkidu szenvedélyét úgy, ahogy csak egy nő tudja. S engedje, hogy teste testéhez préselődjék.
A szent kurtizán eleget is tesz a kérésnek. Enkidunak elég csupán egy pillantás és rá is veti magát a kurtizánra. Hét éjen és hét nappalon keresztül ölelik egymást. Ezután Enkidu-t már nem ismerik fel az állatok, s kénytelen elmenni Urukba.
Ott persze első dolga, hogy a jósnőhöz menjen, aki megjósolja, hogy ugyan Gilgamessel bunyózni fog, de aztán megszeretik egymást és jól ellesznek egymással. Úgy is lesz, s boldogan élnek, míg Enkidu meg nem hal.
Nem egészen világos miért is, de valószínűleg amiatt, mert kiszakították természetes környezetéből.
Gilgames, Uruk királya erőtől duzzadó kétharmad isten - mivel egyharmadban ember. A szüzeket nem engedi az ifjakhoz, viszont uralkodása alatt virágzik a város.
Az istenekhez fohászkodó emberek kérése meghallgattatik. Létrehozzák Enkidu-t, akit agyagból gyúrtak, majd miután az egyik isten ráköpött az agyagbábura, az életre kelt. Enkidu a vadak társa volt. Teste tetőtől talpig szőrős, viszont haja nőiesen hullámos és göndör. Az állatokkal együtt ette a füvet, az állatokkal együtt járt a pusztákon a forráshoz.
Aztán a puszta egyik pásztora megelégelte, hogy Enkidu szétszaggatta a hálókat és betemette a csapdákat. Apja tanácsára panaszra indult Gilgameshez.
Gilgames bölcs is volt. Egy szent kurtizánt megbízott azzal, hogy amint Enkidu-t a forrásnál meglátja, tárja szét tunikáját, mutassa meg a szégyellnivalókat és izzítsa be Enkidu szenvedélyét úgy, ahogy csak egy nő tudja. S engedje, hogy teste testéhez préselődjék.
A szent kurtizán eleget is tesz a kérésnek. Enkidunak elég csupán egy pillantás és rá is veti magát a kurtizánra. Hét éjen és hét nappalon keresztül ölelik egymást. Ezután Enkidu-t már nem ismerik fel az állatok, s kénytelen elmenni Urukba.
Ott persze első dolga, hogy a jósnőhöz menjen, aki megjósolja, hogy ugyan Gilgamessel bunyózni fog, de aztán megszeretik egymást és jól ellesznek egymással. Úgy is lesz, s boldogan élnek, míg Enkidu meg nem hal.
Nem egészen világos miért is, de valószínűleg amiatt, mert kiszakították természetes környezetéből.
Wednesday, June 08, 2005
Anne Tardos Uxudo című kötetéből
"l y'a longtemps que je t'aime,
Jamais je ne t'oublierai."
Szerettelek hosszú ideig,
Soha nem felejtelek."
Jamais je ne t'oublierai."
Szerettelek hosszú ideig,
Soha nem felejtelek."
Subscribe to:
Posts (Atom)